6. Ősök
2008.10.22. 21:07
A titkozatos megmentő Ted bácsi. A két lány csak úgy csodálkozott hogy tudott Ted bácsi is teleportálni.
- Dehát mégis hogyan, nem értem! - csodálkozott Anne.
- Tudjátok nem csak nektek adódott meg ez a lehetőség. Ez a meteor már szétvált egyszer és csak egy darabja zuhant le amiből ti nyertétek az erőket. De akkor is volt egy meteor darab ahonnan én ugyanezt az erőt szereztem ami Michaelnek is van.
- És akkor hol van a másik két ember? - kérdezte Laura.
- Na látod ez egy jó kérdés. Sosem ismertem őket és attól tartok hogy Anne elődje támadott meg titeket.
- Nem kéne szólni Michaelnek? - kérdezte Anne.
- Szólni? Én aztán szóba nem állok vele - hisztizett Laura.
- Jó ötlet, már hívom is! - Ted bácsi elvonult.
- Várjunk... elődöm? Tehát családtagom? - Ted bácsi már hívta volna Michaelt.
- Valószínüleg igen. Mintha ez a meteor kiszemelnél az unokákat.
- Furcsa.
- Akkor nekem is van?
- Ez aggasztó. Családtagom mégis megtámadott? - Anne elkeseredett.
- Annál rosszabb, valószínű nem a mi oldalunkon áll. - a bácsi elszontyolódva beszélt.
- Mi oldalunk? Vannak gonoszok is? - kérdezte értetlenül Laura.
- Mindig vannak gonoszok. Nélkülük nem lennének jók.
- És mi van ha Anne rokona ismét támad? - kérdezte kicsit félénk hangon Laura.
- Vigyáznotok kell nagyon, főleg az iskolában!
- Mi volt olyan sűrgős nagyapa? - érkezett meg Michael. - Áhh, sziasztok, nem tudtam hogy ti is itt vagytok.
- Hát mostmár tudod! - válaszolt vissza flegmán Laura.
- Szóval? Mi volt az a fontos dolog amiért ide kellett jönnöm nagyapa?
Ted és Michael kimentek a konyhába hogy Michael is megtudja mi történt. Eközben Laura és Anne találtak egy dobozt.
- Szerinted kinyissuk?
- Nem kéne, de kiváncsi vagyok.
Belebámultak a dobozba és a nagy sötétségből kiugrott egy kisállatka aki ráugrott Anne fülére majd beleakart mászni Laura szájába, és utána a visszaérkező Michael szemére pattant rá. Ted egy nagy csapással a majmot visszavágta.
- Mi, mi volt ez? - kérdezte Anne.
- Egy elva.
- Elva?
- Egy állati lény, ami szinte hallhatatlan.
- Jujj... - Laura megszeppent.
- Ne nyulkáljatok! Veszélyes dolgok is vannak itt!
Másnap reggel mikor Michael felkelt és kinyitotta a szemét hogy ránézzen a vekkere nem látott semmit.
- Ohh, én buta, magamon felejtettem a szemtakarót.
Michael levette magáról és elüvöltötte magát: - Nagyapaaaaaaa!!!
Eközben Laura a haját szárította. Sose tűrte hogy a hajszárító hangosabb mint ő. Laura énekelni akarta kedvenc dalát és egy hang sem jött ki a torkán.
Ekkor Anne már a suliba sietett, egyszer csak egy autó majdnem elgázolta ugyanis Anne nem hallotta hogy jön az autó. Az iskolában mindhárman kómásan érkeztek be. Egymásra néztek, majd bólintottak. Persze Michael csak kereste a tekintetet.
- Velem is...
- Mi? - kérdezte hangosan Anne.
- ... - Laura a torkára mutogatott és hadonászott.
A körülöttük lévő gyerekek hangosan nevettek. Ilyet se láttak minden nap. Valahogy bevánszorogtak az első órára.
A tanárnő csendre intette az osztályt, majd elkezdte az órát.
- Ki tudja a csimpánz rendszertanát? Laura? - Laura hallgat és néz tovább előre.
- ... - Laura torkán semmi hang nem jött ki.
- Azt hiszem tanárnő a Wc-re szeretne kimenni. - javasolta Michael.
- Na jó, de mire visszaérsz Laura addig ra szállj vissza a saját énedbe! - monda a tanárnő.
Egyszer csak Michael az utolsó padból mikor senki nem nézett oda előrenyúlt, kitapogatta Anne pulcsiját és elteleportált.
- Tudja valaki a választ? Michael? Hová tűnt? Nem tudja senki?
A két lány a folyosón próbált valamit kommunikálni, de nem ment, ezért Michael négykézláb megtalálta őket és egy villanás után a Mespelare házban voltak.
|